A távfelügyelet azt jelenti, hogy a cég riasztórendszere egy folyamatosan működő felügyeleti központba küldi a jelzéseit. Ha a riasztó megszólal, a központ operátora látja, hol és melyik érzékelő jelzett, ellenőrzi a jelzést, és a megállapodás szerint lép: felhívja a kijelölt kapcsolattartót, járőrt küld a helyszínre, és szükség esetén értesíti a rendőrséget. A távfelügyelet értéke tehát nem a bekötésben van, hanem abban, ami a jelzés utáni percekben történik. Ezt a szerződésnek pontosan rögzítenie kell.
Végigvesszük a folyamatot, és azt, mire figyeljen, mielőtt aláír.
Hogyan jut el a jelzés a központba?
A riasztóközpontban egy kommunikátor van, ami a jelzést továbbítja. Ez mehet mobilhálózaton, interneten vagy rádión. Céges telephelyen szerintünk érdemes két független útvonalat használni, például mobilhálózatot és internetet egyszerre. Ha az egyik kiesik, vagy valaki elvágja a kábelt, a jelzés a másikon jó eséllyel még átér.
A jó rendszer nemcsak a riasztást küldi. Rendszeres életjelet is ad, így a központ azt is látja, ha a kapcsolat megszakad, és ez önmagában figyelmeztető jel lehet. Emellett jelzi az élesítést és a hatástalanítást, az áramkimaradást és az akkumulátor gyengülését. Hogy a riasztórendszer milyen elemekből áll, és hova kerüljenek az érzékelők, ebben a cikkben írtuk le.
Mi történik, amikor a riasztó jelez?
A folyamat szolgáltatónként eltér, de a lényege hasonló:
- A jelzés beérkezik. Az operátor látja az objektumot, a zónát, az időpontot.
- Ellenőrzés. Ha van kamera, az operátor a képen megnézi, mi történik. Ha nincs, a zónák sorrendjéből következtet: egy ajtónyitás, majd mozgás a folyosón mást jelent, mint egyetlen jelzés egy ablaknál szeles éjszakán.
- Értesítés. Az operátor a megadott sorrendben hívja a kapcsolattartókat. A jelszó vagy kódszó igazolja, hogy a telefonáló jogosult.
- Kivonulás. Ha a megállapodás így szól, járőr indul a helyszínre, és kívülről átvizsgálja az objektumot.
- Rendőrség. Ha a jelzés valósnak tűnik, betörés vagy behatolás nyoma látszik, a rendőrség értesítése következik.
- Napló. Minden lépés időbélyeggel rögzül. Ez később a biztosítónak és a hatóságnak is fontos lehet.
Az ellenőrzés sorrendje nem csak szakmai szokás. A 2005. évi CXXXIII. törvény 14/A. §-a szerint a díjazott távfelügyeleti tevékenységet végző vállalkozás riasztáskor köteles meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből ered, és ellenőrizni a riasztás valódiságát és kiváltó okát. A rendőrség intézkedését ezután, ha szükséges, kezdeményezheti, az ellenőrzést pedig naplóba kell jegyeznie.
Ha mégis betörés történik, az első órák teendőiről ez a cikk szól.
Távfelügyelet kivonulással vagy anélkül?
Kivonulás nélkül a központ csak értesít: felhívja Önt vagy a kollégáját, és a döntés onnantól az Önöké. Éjjel kettőkor ez azt jelenti, hogy valakinek ki kell mennie, vagy vállalnia kell, hogy nem megy ki.
Kivonulással a szolgáltató járőre megy ki. Telephelynél, raktárnál, ahol éjjel senki nincs a közelben, szerintünk ez a reális megoldás. A kérdés az, mennyi idő alatt ér oda a járőr, és mit tehet a helyszínen. Ha a telephely olyan értékű vagy kockázatú, hogy a percek is számítanak, érdemes összevetni a járőrszolgálatot az állandó őrzéssel. Erről külön cikkünk van.
Mit tartalmazzon a távfelügyeleti szerződés?
Ez az a rész, amit a legtöbb cég átfut, pedig itt dől el, mit kap a pénzéért. Mielőtt aláír, ezekre kérjen írásos választ:
- Reagálási rend: pontosan mi történik egy jelzésnél, milyen sorrendben, kit hívnak.
- Kivonulási idő: vállalt-e a szolgáltató konkrét időt, és mi történik, ha nem tartja.
- Kivonulás díja: benne van-e a havidíjban, vagy alkalmanként fizetendő, és a téves riasztásnál is fizetni kell-e.
- Mit tesz a járőr a helyszínen: csak kívülről néz körül, vagy kulcsa is van, és be is mehet. Ha kulcsot ad át, a kulcs kezelését is rögzíteni kell. Erről itt írtunk.
- Kapcsolattartók és kódszavak: ki szerepel a listán, és hogyan frissítik, ha valaki kilép.
- Kapcsolatvesztés: mit tesz a központ, ha a rendszer nem küld életjelet.
- Adatkezelés: ha kamerakép is a központba kerül, ki látja, mennyi ideig tárolják, és erről hogyan tájékoztatja a dolgozókat. Szerintünk érdemes azt is tisztázni, hogy a szolgáltató adatfeldolgozóként kezeli-e a képeket, és ehhez kell-e külön adatfeldolgozói megállapodás. Ebben adatvédelmi szakember tud pontos választ adni. A munkahelyi kameráról ez a cikk szól.
- Felelősség: mire vállal felelősséget a szolgáltató, és mire nem.
A szolgáltató hátteréről, jogosultságairól és a kérdéseiről, amelyeket egy vagyonvédelmi cégnek érdemes feltenni, ebben a cikkben írtunk. A vagyonvédelmi tevékenységet Magyarországon a 2005. évi CXXXIII. törvény szabályozza.
Mit kell rendben tartania a cégnek?
A távfelügyelet csak annyit ér, amennyire a cég oldalán is rendben vannak a dolgok. Néhány feladat Önöknél marad:
- A kapcsolattartói lista frissen tartása. Ha egy kolléga kilép, vagy új telefonszámot kap, azonnal szóljon a központnak.
- Az élesítés fegyelme. Egy élesítetlenül hagyott rendszer nem jelez. Érdemes rögzíteni, ki élesít zárás után, és a központtól kérni, hogy jelezzen, ha egy megszokott időpontban elmarad az élesítés.
- A dolgozók betanítása. Aki kódot kap, tudja, hogyan kell hatástalanítani, és mit mondjon, ha a központ felhívja.
- A rendszer karbantartása. Az érzékelők, az akkumulátor és a kommunikátor időszakos ellenőrzést igényelnek. Egy lemerült akku vagy egy elmozdult érzékelő pont akkor hiányzik, amikor kellene.
Miért baj a sok téves riasztás?
Mert elkopik a figyelem. Ha egy telephely hetente többször tévesen jelez, az operátor, a járőr és a kapcsolattartó is hajlamos lesz legyinteni. A kivonulásnak pénzbeli ára is lehet. A téves jelzések legtöbbször a rossz helyre szerelt érzékelőből, a nyitva hagyott ablakból vagy a rendszert rosszul kezelő dolgozóból jönnek. Ezek javíthatók, és a jó szolgáltató a naplóból meg is mutatja, hol van a hiba.
Mennyibe kerül a távfelügyelet?
Az ár néhány tényezőn múlik: van-e kivonulás és az mennyibe kerül, milyen az objektum mérete és kockázata, van-e kamerás ellenőrzés, és hány jelzésútvonal fut. Ezért egy általános havidíj sokat nem mond. Kérjen ajánlatot a konkrét telephelyre, és a szerződési pontok alapján hasonlítsa össze az ajánlatokat, ne csak a havidíj szerint.
Összegzés
A távfelügyelet attól ér valamit, hogy a jelzés után gyors, előre megbeszélt és naplózott lépések jönnek. Szerintünk a döntésnél a havidíj a legkevésbé fontos szám. Fontosabb a jelzés útvonala, a kivonulás vállalt ideje, a kulcs- és adatkezelés, és az, hogy ki mit csinál éjjel kettőkor. Ha szeretné átnézni, mi illik az Ön telephelyéhez, nézze meg biztonságtechnikai szolgáltatásunkat és az objektumvédelmet.
Forrás: 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, hatályos szöveg: njt.jog.gov.hu (megtekintve: 2026. október 30.).
A cikk tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás.
Borítókép: Kecko, Wikimedia Commons, CC BY 2.0, vágva.
Gyakori kérdések
Röviden a távfelügyeletről
Mi az a távfelügyelet?
Olyan szolgáltatás, amelyben a riasztórendszer egy folyamatosan működő központba küldi a jelzéseit, és a központ ellenőrzi őket, értesíti a kapcsolattartót, szükség esetén járőrt küld és a rendőrséget riasztja.
Mi a különbség a távfelügyelet és az élőerős őrzés között?
A távfelügyelet a jelzésre reagál, az őr ott van a helyszínen. A távfelügyelet általában olcsóbb, az állandó őrzésnél viszont valaki már a helyszínen van, és a jelenléte önmagában is visszatartó lehet. Sok telephelyen a kettő kiegészíti egymást.
Kell kamera a távfelügyelethez?
Nem kötelező, de sokat segít. Kamerával az operátor meg tudja nézni, valós-e a jelzés, így kevesebb a felesleges kivonulás.
Mi történik, ha elmegy az áram vagy az internet?
A riasztóközpontnak jellemzően van akkumulátoros tartaléka, amely korlátozott ideig viszi a rendszert, és ha két jelzésútvonal fut, az egyik kiesésekor a másik viszi a jelzést. A központ az életjel elmaradásából azt is látja, ha a kapcsolat megszakadt.
Ki fizeti a téves riasztás miatti kivonulást?
Ezt a szerződés határozza meg. Kérdezzen rá még aláírás előtt.
