Objektumvédelem, amely az egész telephelyet egyben kezeli

Mit tartalmaz egy objektumvédelmi terv?

Egy objektumvédelmi terv leírja, mit kell védeni, ki és mikor védi, milyen eszközökkel, és mi a teendő az egyes eseményeknél. Röviden ez a megrendelő és a szolgáltató közös forgatókönyve.

Jellemzően benne van a posztok és a műszakok rendje, a járőrútvonal és az ellenőrzőpontok, a kulcs- és beléptetési szabályok, a jelentési rend, valamint a vészhelyzeti protokoll. Ez utóbbi szól arról, mi történik betörési kísérletnél, tűzjelzésnél, áramszünetnél, vagy ha egy munkatárs rosszul lesz a műszak alatt. Hát, ezekre senki sem szeret gondolni. Pont ezért kell leírni őket.

Ki kapja meg a jelentéseket?

Az, akit a megrendelő kijelöl, általában a létesítményvezető vagy az üzemeltetési felelős. A jelentésben szerepel minden ellenőrzés, a rendellenességek és a megtett intézkedések. Rendkívüli eseménynél a protokollban rögzített személy külön értesítést kap, a megbeszélt csatornán.

Élőerő, technika, vagy a kettő együtt?

Objektumvédelemben a kettő együtt működik jól, mert egymás gyengeségeit fedik le. A kamera nem fárad el és nem megy szabadságra, viszont nem tud ajtót bezárni. A vagyonőr intézkedik, de egyszerre csak egy helyen lehet.

Egy nagy telephelyen ezért gyakori felállás, hogy a portán van állandó jelenlét, a kerítés mentén mozgásérzékelés és kamerarendszer figyel, a belső területet pedig járőrözés fedi le. Kisebb objektumnál a technika vállalhatja a fő szerepet, élőerőt csak időszakos ellenőrzésre vagy riasztás esetére szervezünk be. Hogy melyik illik Önhöz, az a bejáráson derül ki, vagyis inkább a bejárás és az utána következő beszélgetés során.

Mi befolyásolja az objektumvédelem árát?

Az objektum mérete és tagoltsága, a bejáratok száma, a lefedett időszak, a posztok és a járőrözés gyakorisága. Ezek adják a költség zömét, helyesebben a kiindulópontját.

Számít az is, mennyi technika van már a helyszínen, és milyen állapotban. Egy működő kamerarendszer, amelyet a vagyonőr is lát, kiválthat néhány járőrkört. Egy elavult, félig működő rendszer viszont csak hamis biztonságérzetet ad. Az ajánlatban tételesen jelöljük, mi mire vonatkozik, így látja, hol lehet faragni, ha a keret szűkös.

Mire figyeljen, amikor objektumvédelmi szolgáltatót választ?

Arra, hogy a szolgáltató jogszerűen működjön, és a helyszínre szabott tervet adjon, ne egy általános sablont. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység Magyarországon engedélyhez kötött, ezt mindig érdemes ellenőrizni.

A papírok után a hozzáállás következik. Egy komoly szolgáltató a bejáráson kérdez, sokat. Hol szoktak a dolgozók cigarettázni, és ilyenkor nyitva marad-e a hátsó ajtó? Ki szállít be hajnalban, és van-e kulcsa? Melyik kapu romos? Ha valaki ezek nélkül ad árat, az valójában egy létszámot áraz be, nem védelmet.

Érdemes azt is megnézni, hogyan kezelik a változást. Egy telephely működése év közben átalakul, jön egy új műszak, bővül a raktár, átépítik a bejáratot. A beosztásnak ezt követnie kell, és erre legyen bevett, egyszerű út.

Mit tehet a megrendelő a hatékony védelemért?

Sokat, és többnyire nem kerül pénzbe. Egy naprakész kulcslista, a kapcsolattartók elérhetősége, a működő kültéri világítás és a rendben tartott kerítés már fél siker.

Fontos az is, hogy a munkatársak tudjanak a szabályokról. Ha a vagyonőr zárás után egy nyitott ajtót talál, és kiderül, hogy valaki szándékosan kitámasztotta, mert így kényelmesebb volt, az nem biztonsági hiba, inkább kommunikációs. Ezt egy rövid belső tájékoztatás megelőzi.